Keresés

Kedvenc sorozataim az utóbbi években

Frissítve: 2020. márc. 9.


1. FLEABAG


Ha egy szóban kéne megfogalmaznom: hibátlan. Azt hiszem, nem én egyedül állítom, hogy 2019 legnagyobb slágere, egyben meglepetése (már ami az Emmy-díjesőt illeti), mégpedig az a bizonyos második szezon. A sorozat alapjául egyébként az író/főszereplő Phoebe Waller-Bridge eredetileg 12 perces, a Fringe fesztiválra szánt szösszenete szolgált, és első szezonja már 2016-ban elkészült. A második szezonért három évig "könyörögtek" az írónak, mire végre megszületett a folytatás. A humora teljesen egyedülálló, a nézővel való kommunikálás pedig egészen különleges szintre fejlődött, mi, a nézők a főhős barátaivá válunk a történetben (erről írtam már a blogomban.) Phoebe Waller-Bridge mellett Olivia Colman, Andrew Scott, Sian Clifford szintén zseniálisak, csak úgy, mint a mellékszerepekben látható Fiona Shaw vagy Kristin Scott Thomas. Szeparációs szorongással élőknek mindenképp ajánlott! Hogy reagál Isten arra, ha nem hiszünk benne? Majd meglátjátok!





2. VEEP - AZ ALELNÖK


Amerika gyökerek kezében van. Dilettáns a kampánymenedzser, kretén a sajtós, idióta a kommunikációs vezető, bolond a kabinetfőnök, nem beszélve az Egyesült Államok elnöki pozíciójára áhítozó Selina Meyerről (Julia Louis-Dreyfus), akinek egyetlen szerethető tulajdonsága, hogy nála még az összes többi szereplő is hülyébb. Hét évadnyi tömény abszurd, kicsit olyan, mintha a magyar belpolitikát követnénk, csak Az alelnök esetében egyelőre még fikcióról van szó. Julia Louis-Dreyfus karrierjének második kultikus figuráját játssza (az első Elaine Benes volt a Seinfeldben), hibátlanul és kiválóan. Ez az a sorozat, amely a forgatókönyvírás szabályait bizonyos szempontból mellőzve egyetlen karakterét sem akarja megszerettetni a nézővel, mégis hangosan röhögünk azokon az abszurdba hajló szatirikus helyzeten, amelyekbe a szereplők kerülnek (illetve esnek egyikből a másikba), és az ember nem érti, hogy működteti egy maroknyi imbecil a világ vezető nagyhatalmát. Szörnyen vicces, csak itthon ezt valóságnak hívjuk.



3. CURB YOUR ENTHUSIASM - FÉLIG ÜRES


Úgy látszik, vonzódom az esetlen bolondokhoz. Az alelnök kapcsán már említettem a Seinfeldet, melynek író-producere az a Larry David volt, aki most a saját életéről készített tévésorozatot (2020 januárjától láthatjuk a 10. évadját). Persze nem Larry David valódi életét követjük nyomon, hanem kitalált történeteket látunk, sokszor önmagukat alakító színészekkel. Milyen bonyodalom adódhat abból, ha az ember egy prostituáltat visz magával a meccsre? Gond lehet-e, ha az ember beleiszik az anyósa pohár vizébe? Letegyük-e a telefont a videoszerelő miatt, ha a repülőről azért hív a feleségünk, mert éppen zuhannak? Mindenre választ ad egy csodálatos vígjátéksorozat, melyben az író a legegyszerűbb helyzetekből kreálja a leglehetetlenebb abszurdot, és persze folyamatosan hülyét csinál magából. Larry David szúrós, fürkésző tekintete poénnak is megunhatatlan, pláne a káromkodássorozat, amit a Susie Greent alakító Susie Essman zúdít rá majd' minden epizódban. Aki még nem nézte, tegye!



4. GOOD FIGHT - DIANE VÉDELMÉBEN


Negyedik hely, de az első drámai sorozat. A The Good Wife - A férjem védelmében spin-off-ja, és bár még csak a harmadik szezonnál tart, de már messze túlszárnyalta az egyébként szintén nagyon jó eredetijét. Kezdjük azzal, hogy politikailag kicsit sem semleges: Diane Lockhart (Christine Baranski) a legelső snittben elképedve nézni, hogy Amerikában elnökké választották Donald Trumpot. Később pedig (SPOILER, SPOILER!!!) részt vesz egy Trump megbuktatását célzó összeesküvésben (képzeljünk el egy magyar sorozatot Orbán Viktor megbuktatásáról... Ugye...). A forgatókönyvírók, Robert és Michelle King olyan aktuális témák köré szervezik a cselekményt, mint a #metoo mozgalom, a feketék helyzete Amerikában, a dolgozó anyák nehézségei, a nemek közti különbségek igazságtalansága. Modern, szellemes és izgalmas. Ráadásul vicces. És szemben a producerek általános mániájával, miszerint fiatal és szexi szereplők képesek csak felkelteni a közönség figyelmét, itt bizony legalább három "őskövület" viszi el a show-t: Christine Baranski, Audra McDonald és Delroy Lindo. Minden perce arany.



5. CALL MY AGENT


Ez az a sorozat, ami miatt utálom a listákat, mert ha tehetném, külön kategóriát nyitnék neki. A kedvenceim között az első nem angol nyelvű. Francia sorozat, nem éppen main stream, de annál jobb. A főszereplői egy párizsi színészügynökség ügynökei, de természetesen a sorozat nem a szakmára, hanem az emberi kapcsolatokra koncentrál, úgy, hogy közben rendkívül vicces képet fest a film és a színészet őrült világáról. Nem is értem, miért nem készült még magyar remake erről a sorozatról. Az amerikai patikamérleghez és szakmai tökélyhez képest igazi európai humort kapunk, nem tudom elégszer végignézni a rúdtáncosnő szerepére áhítozó színésznőt, aki tűsarkújával rúgja fejbe (próba közben) a széltől is óvott gyermekét. Ebben a sorozatban számomra az otthonosság érzése a legfontosabb: európai humor, európai karakterekkel. Ezek a figurák mi vagyunk, a problémáik a mi problémáink, a közegük a mi közegünk. Bolond színészekkel dolgozunk, és imádjuk őket.



6. THE AMERICANS - FOGLALKOZÁSUK: AMERIKAI


Vegyünk két szovjet kémet a hidegháború idején, akik amerikai házaspárnak álcázzák magukat, így végzik a munkájukat. És vegyünk egy FBI-ügynököt, akit költöztessünk a szomszédba. Ugyan mi baj történhet? Elkerülhető-e a lebukás hat évadon át? Pláne úgy, hogy a Jennings házaspár (Keri Russell és Matthew Reese) még össze is barátkoznak Stannel (Noah Emmerich), akinek jódarabig nem is tűnik fel semmi, habár éppen olyanok után nyomoz, mint Philip és Elizabeth. Hogy drukkolhatunk a szovjet kémeknek egyrészt ismerve a történelmet, másrészt egy amerikai sorozatban? Természetesen úgy, hogy a két főszereplő identitásválságával tudunk azonosulni, akik folyamatosan a hovatartozás és az idegenség, a kirekesztés és a befogadás kérdéseit teszik fel maguknak és egymásnak is. Teszik mindent úgy, hogy két Amerikában született gyereket nevelnek, ami még bonyolultabbá teszi az életüket. A fordulatos, izgalmas cselekmény mellett odafigyelünk az Elizabeth és Philip közt kialakuló szerelemre is, akik, bár kötelességből házasodtak össze, mégis rá kell ébredniük, hogy egyre többet jelentenek egymásnak. De vajon meddig tartható fent a látszat? Kiderül a hatodik évad végére.



7. BONUS FAMILY


Svéd sorozat, rendkívül egyszerű kiinduló helyzettel: Lisa és Patrik egy pár. Mindkettőnek van egy előző házassága, abból néhány gyerek. A korábbi partnerek: Katja és Martin. És az ő újdonsült párjuk. Összesen hat felnőtt, három gyerek, meg egy friss terhesség. Hat nagyon különböző karakter, ha a gyereket is beleszámolom, kilenc. Plusz két párterápiás pszichológus, akik kívülről szemlélik Lisa és Patrik mind bonyolultabbá váló viszonyát. "Az én gyerekem meg a te gyereked veri a mi gyerekünket" - jut eszembe a mondás, hiszen a konfliktusok nagy része éppen abból adódik, hogy minden szülő a saját gyerekét részesíti előnyben a másikéval szemben, a sajátjával elfogult és engedékeny, a másikéval kritikus és türelmetlen. És ha még nem volna elég a gyerekek problémája, az egyik nagyszülő az első évadban coming outol: a nagyi húsz éve él élettársi kapcsolatban a legjobb barátnőnek hitt hölggyel. A néző, miközben élvezi a sorozat humorát, azon kapja magát, hogy minden szereplőnek minden konfliktusban igaza van, és nem is tudjuk, ki mellé álljunk. Ám néha csak kínban sütjük le a szemünket, amikor túlságosan is magunkra ismerünk akár a gyereknevelést, akár a párkapcsolati problémákat illetően.



8. BIG LITTLE LIES - HATALMAS KIS HAZUGSÁGOK


Kizárólag az első szezonról beszélek. És mindjárt azzal kezdeném, hogy, bár öt nő a főszereplője, olyan műfaj, hogy "női sorozat" nem létezik. Ahogy nem létezik "férfi sorozat" sem, maximum a témák olyanok, amelyek inkább érdekelhetnek nőket, vagy inkább férfiakat. A kaliforniai kisvárosban, Montereyben csak látszólag van minden rendben: felsőosztálybeli gyönyörű anyák járatják elit iskolába gyönyörű gyerekeiket, ám azért zárt ajtók mögött kiderül, hogy vannak problémák bőven. Ezt bolygatja meg Jane, az egyedülálló anya érkezése, akit Madeline és Celeste (Reese Witherspoon és Nicole Kidman) rögtön a pártfogásába vesz, ám Jane kisfia, Ziggy, nehezen illeszkedik be új osztálytársai közé, és rögtön megvádolják egy kislány megverésével. Jane amúgy is valami titkolt ügy miatt költözik ide, annyit tudunk meg, hogy valaha megerőszakolták, de hogy ki tette, azt ő maga sem tudja. Mindenesetre az unalmas kisvárosban feje tetejére áll minden, előjönnek a szőnyeg alá söpört bűnök, a cselekmény pedig egy gyilkosságban tetőzik. Azért tartom izgalmasnak, mert rendkívül ügyesen és fokozatosan ás mélyebbre és mélyebbre az emberi kapcsolatok kuszaságában, míg végül meg nem mutatja, mennyire vagyunk képesek gyötörni egymást, pláne elviselni azt, hogy valaki más tegye ezt velünk.



9. YEARS AND YEARS - ÉVEK ALATT


Ez is brit sorozat, egy manchesteri család életét követi nyomon, és bár mindössze hat epizód, a cselekmény 15 évet ölel fel: 2019 szilveszter éjjelén kezdődik, és az első szezon 2034-ben ér véget. Jó kis disztópiát kapunk a ránk váró jövőből: a politikusok erősödő populizmusa, gazdasági összeomlás, megállíthatatlan migráció, környezeti katasztrófák stb. Minden, amit az emberiség mostanára elrontott, és amit képtelen megállítani. Emma Thompson egészen félelmetes brit miniszterelnököt játszik, aki szabadon felcserélhető Trumppal, Boris Johnsonnal, vagy bármelyik populista diktátorral akár Európában, akár máshol a világon. A Lyons család életén keresztül látjuk, hova sodortuk és sodorjuk továbbra is a világot, és az eredmény elég ijesztő. Az egyetlen bajom a sorozattal az éppen az alapkoncepciója: mire kötődni kezdek egy szereplőhöz, már újabb évek telnek el, mire drukkolni kezdek egy kapcsolatnak, megint ugrunk 4-5 évet. Nem igazán tudok érzelmileg elmerülni az elém tett helyzetekben, pedig érdekelne. Az állandó időmúlás miatt azonban alighogy elindulnék a karakterekkel egy úton, már véget is ér ez az út, hiszen telnek az évek. Ennek ellenére érdemes megnézni a hat részt, majd elgondolkodni, mi lesz, ha mindez valósággá válik, és azon is, mit tehetnénk, hogy ne váljon.



10. HAPPY VALLEY


Azért került a 10. helyre, mert viszonylag régen láttam, ráadásul a 2016-os második szezon után egyelőre hiába is várjuk a harmadikat, bár megígérték, hogy lesz, Sally Wainwright írónő egyelőre nem folytatja a sorozatot. A brit krimisorozat főszereplője Catherine Cawood (Sarah Lanchasire) rendőr, aki gyilkosság ügyében nyomoz az unalmas yorkshire-i kisvárosban, Happy Valley-ben, és rájön, hogy a saját családja is érintett a bűncselekményben. Mindössze kétszer hat epizódból áll, és, bár a második szezonban újabb bűncselekmény történik, ennek köze van az előzőhöz is. Kiválóak a színészi alakítások, és ha csak szimpla krimiről lenne szó, talán nem került volna fel a listámra. De az angolok valahogy annyival ügyesebbek ebben a műfajban, mint az amerikaiak, mert nem csupán a cselekményre koncentrálnak, hanem itt is az emberi kapcsolatok és családi titkok állnak az előtérben, bár természetesen ez nem szorítja háttérbe magát a nyomozást. És amit az angolok a krimibe is csodálatosan kevernek, az a humor. Amikor Catherine megtudja, hogy a kollegái titokban gúnynevet adtak neki, gyilkosság ide vagy oda, mindent megtesz, hogy ezt is kiderítse. Én nagyon szeretném, ha végre megérkezne a harmadik szezon, bár egyelőre erre kevés az esély.


#fleabag #veep #curbyourenthusiasm #goodfight #theamericans #callmyagent #bonusfamily #biglittlelies #yearsandyears #happyvalley #varkonyi #sorozatstudio

106 megtekintés1 hozzászólás